Bizonytalan vagyok. Egyik szemem sír, a másik nevet.. De tényleg. Nem tudom eldönteni mi is a helyzet. Holnap ballagás. 8 évet voltam együtt velük. Hozzám nőttek, az életem részei lettek, azok is akikkel esetleg kevesebb időt voltam, hiába.. Már 1 év is sok. Holnap pedig vége: talán lesz akit többé sohase látok.. Vagy olyan akiről nem is hallok többet. Fogalmam sincs hogy vészelem át.
Most néha izgatottan gondolok rá, és alig várom, hogy legyen már :D Hogy végigvonulhassak az épületen, büszkén, tudván, hogy igen, megcsináltam. Elköszönve az épülettől amely emberré nevelt.. Mely annyi szép és talán kevésbé szép emlékkel lett tele.. De a másik felem fél. Rettentően retteg, mert nem tudja képes lesz-e feldolgozni a változást.. mert ez változás. Hiszen igaz, a gimis ballagás nagyobb dolog lesz, az érettségi miatt, meg minden, de ha belegondol az ember: jelentősebb többnyire az életében ez a 8 év amelyet általános iskolában töltött.
Igaziból most mást nem bírok írni, egyszerűen nem köti le a figyelmem a blog.. Majd holnap akarom kiadni tényleg mindazt ami a lelkemet nyomja: addig pedig valahogy elleszek.. Csak ne remegne így a gyomrom, ha eszembe jut a szerda..

Azt hiszem, most már tényleg.. Érzem! Egész testemen végigszalad vibrálva, magába kerít, szorít, nem enged az érzés. A szívem tőle hol gyorsabban, hol lassabban ver, szemeim néha könnyesen törnek ki, végtagjaim elgyengülnek, néha majd elalélok, és egy szóval már tudom milyen..
A fáradtság. Hihetetlen, még el se kezdődött a nyaram, de már fáradok tőle :D Egyszerűen annyi programot gyűjtök ahányat csak tudok, és evégett. Ott van rögtön, hogy strandoltam - mostanság sokat. Totál kimerít, és mégis imádom <3 Aztán voltam koncerten is, és ott megismertem új embereket. Bár féltem először, de minden nagyon jól sült el, és még a gátlásaim is egyre jobban levetkőzöm, és mostanság úgy érzem: imádok táncolni. Eddig ilyenről szó s volt, hogy én akárhol is táncikáljak, és mostanában rávettem magam, hogy igenis mindenki tud, mer, akkor te is. Igazam lett, komolyan vágyom már az ilyen pillanatokat. Anyukámék elutaztak erre a hosszú hétvégére, am jönnek haza - ergo miénk volt a ház. Bátyám le se szarta mit csinálunk, ő is elment itthonról, így unokatesómmal minden hülyeségünket kiéltük. Jó kis hétvége volt, de valahogy fáradtnak érzem magam. Ráadásul: holnap bowlingozni megyünk az osztállyal, majd pedig én fodrászhoz rohanok így ballagás előtt - szőkítetek, és lehet becsavartatom a hajamat, meglátom milyen kedvem lesz :) Szerdán pedig elhagyom a sulit.. Picit fáj, sőt na, nagyon fáj, lehet ott még el is sírom magam. De nagyon várom már a gimis életet is, vajon milyen lesz? Mégiscsak überbrutál elszakadni olyanoktól akikkel 8 éven át életedre felét együtt töltötted :') De erről majd akkor egy bejegyzés. Most pedig, csak annyit mondok: mindenki legyen legalább olyan fáradt mint én, mert az azt jelenti, hogy előtte remekül és sokat szórakozott! Nekem meg valószínűleg az egész nyaramra kihat majd ez - ha van egy kis szerencsém.

Na akkor zene (:

Mármint a cím :D Imádom, hogy ennyire kitudom találni mi legyen - az egyetlen ami nyugtat, hogy gyakran másnak sincs hozzá sok ötlete. Nekem akkor nincs, mikor még nem jut el oda az agyam, hogy megtervezzem miről is írjak, vagyis az ilyen random adjunk életjelet és mondjuk el mi is a helyzet velünk postoknál. Tehát akkor.
Életjel ding-dong! Nem haltam meg, és az utóbbi pár napokban a lábam is szétjártam. Először is az osztálykirándulás ami nagyon jól sikerült. A lányokkal a végén már annyira elvoltunk, hogy hihetetlen, volt ott minden, mici mackó, spongebob, lájk meg mizu~ De történtek olyan események is, melyeken belül végleg lemondtam egy barátról, bár ez nem csak pont ott, ennek már több hónappal ezelőttről is voltak jelei.. És most megtettem - és nem csak én, mások is. Mert amit művelt - jujj.
Tegnap aztán ismét ilyen túra volt kiírva programnak, mikor nekem a lábam így is majd belehalt a magassarkúmba. De aztán csak a városban körözgettünk, aztán a végén barátnőmet rávettem, hogy menjünk el boltokat nézegetni, ami jól sikerült :) Vettem két új körömlakkot - az egyik egy cracking körömlakk alap fedője, tehát nem az ami olyan jól szétszárad xD A másik pedig egy olyan átlátszó lakk, melynek enyhe kékes hatása van, és UV fényben úgymond világít, vagy nem tudom, de jól hangzott. Na majd ha megyek valami buliba vagy hasonló, mindenképp csekkolom, hogyan is működik. Addig meg jó kis fedőlakk lesz, az átlátszósága végett. Vettem még egy vázlatfüzetet is, most kicsi méretben bár a nagyobb érte volna meg, de úgy gondoltam arra most nincs szükségem. Már 5 oldalt megrajzoltam benne, és azokat hamarosan kiszínezem, vagy festem, aztán meg is mutatom :) Elvégre most akad rá idő.
Ma pedig úgy tűnik megint érdekes napom lesz - anyáék elutaznak a hosszú hétvégére, és unokatesóm átjön, és ma itt alszik. Elmegyünk koncertre is ami a városban lesz, majd pedig szerintem csak lazulunk meg táncikálunk idehaza :D Nem nagy szervezés, de rendelhetünk pizzát is, lesz mini hamburger, ilyesmik, és valószínűleg a bátyám is elmegy itthonról, tehát mindenképp élvezni fogjuk. És kitudja, talán még a vízipipa is előkerül.
Elnézést az unalmas elmondom miket csináltam napközben bejegyzésért, de néha azt hiszem kell hasonló spontán semmiség. Ha mégse akkor többet ne olvassátok el a címadásra képtelen postokat - mert hasonló tartalmat rejthetnek.

A kérdés átértelmezve ennyi: te felvennéd vagy nem? Hódit a retró, és kíváncsi vagyok ti mit gondoltok ezekről a cipőkről :D Tehát ha van valami véleményed várom a chatbe :) És akkor azok a bizonyos lábbelik..

Nagyobb méretért húzd a böngészőbe :)

Ettől hátha kissé jobb kedvem lesz végre.. (Y)
Mert ez egy szar nap volt. Nagyon szar.

Hosszabb bejegyzést szántam de elveszett.. Pedig abban mindent leírtam szépen. Faxom.