Azt hiszem, most már tényleg.. Érzem! Egész testemen végigszalad vibrálva, magába kerít, szorít, nem enged az érzés. A szívem tőle hol gyorsabban, hol lassabban ver, szemeim néha könnyesen törnek ki, végtagjaim elgyengülnek, néha majd elalélok, és egy szóval már tudom milyen..
A fáradtság. Hihetetlen, még el se kezdődött a nyaram, de már fáradok tőle :D Egyszerűen annyi programot gyűjtök ahányat csak tudok, és evégett. Ott van rögtön, hogy strandoltam - mostanság sokat. Totál kimerít, és mégis imádom <3 Aztán voltam koncerten is, és ott megismertem új embereket. Bár féltem először, de minden nagyon jól sült el, és még a gátlásaim is egyre jobban levetkőzöm, és mostanság úgy érzem: imádok táncolni. Eddig ilyenről szó s volt, hogy én akárhol is táncikáljak, és mostanában rávettem magam, hogy igenis mindenki tud, mer, akkor te is. Igazam lett, komolyan vágyom már az ilyen pillanatokat. Anyukámék elutaztak erre a hosszú hétvégére, am jönnek haza - ergo miénk volt a ház. Bátyám le se szarta mit csinálunk, ő is elment itthonról, így unokatesómmal minden hülyeségünket kiéltük. Jó kis hétvége volt, de valahogy fáradtnak érzem magam. Ráadásul: holnap bowlingozni megyünk az osztállyal, majd pedig én fodrászhoz rohanok így ballagás előtt - szőkítetek, és lehet becsavartatom a hajamat, meglátom milyen kedvem lesz :) Szerdán pedig elhagyom a sulit.. Picit fáj, sőt na, nagyon fáj, lehet ott még el is sírom magam. De nagyon várom már a gimis életet is, vajon milyen lesz? Mégiscsak überbrutál elszakadni olyanoktól akikkel 8 éven át életedre felét együtt töltötted :') De erről majd akkor egy bejegyzés. Most pedig, csak annyit mondok: mindenki legyen legalább olyan fáradt mint én, mert az azt jelenti, hogy előtte remekül és sokat szórakozott! Nekem meg valószínűleg az egész nyaramra kihat majd ez - ha van egy kis szerencsém.

Na akkor zene (: