Vége a punnyadásnak! Gyerünk! hajrá! Hip-hip-hopp!
Oké már el is fáradtam a mondatban, meg amúgy is. Megvallom őszintén szarban vagyok.. Eddig suliba menet, meg hasonló helyzetekkor mindig megvolt a napi mozgásigényem - de itt a nyár és ez már nem így van. Az a helyzet, hogy sokat is eszek, és ez bizony nem tűnik el nyomtalanul. 2 kilót híztam. Talán nem hangzik halálosnak, talán nem is szörnyű, de nem kockáztathatok. Innentől bye-bye lustaság, most igenis vigyázni fogok rá, hogy több ne menjen rám! Egy darabig most szinte csak vizet iszok majd, még a kedvenc italomat, a teát is kerülöm, mivel cukorral iszom, és bár nem sokkal, az se tesz jót. Majd talán egy idő múlva visszaállok a régi italrendemre, és néha napján azért be.be dobok egy energiaitalt is, de próbálok mellé tényleg rengeteg vizet inni.
Ugyanakkor mostantól a kutyákkal naponta kétszer megyek sétálni. Reggel lehet, hogy kicsit rövidebbet, de este hosszabbakat. Mellé korábban fekszem le aludni, és korábban is kelek fel. Az evésnek gátat szabok, mostantól tényleg csak 3 főétkezés van, és két kisebb. E mellé esti és reggeli tornákat is tervezek: nem túl megerőltetőeket azért, mert tény és való, hogy gyenge vagyok :'D De pár négyütemű, fekvőtámasz, labda gyakorlat nem árthat. Ha még nem is olyan nagy a bajom, szeretném megelőzni az esetleges súly kilengéseket. Amúgy se árt ha kissé fittebbé válok. Nyilván akik jól ismernek, azok most rengeteget röhögnek a bejegyzésen :D De nem érdekel, ha nem hisznek nekem, van bennem, én akkor is megpróbálok mindent beleadni. Begyszó (:

Mivel itt a nyár, és nem feltétlenül van minden egyes napra valami programom, úgy döntöttem kihasználom az évszakot, és néha-néha megnézek egy-egy új animét, egyszóval bővítem otakubeli ismereteimet :) Tudom ez messze nem olyan közkedvelt téma, mint például egy filmkritika, de azt hiszem nem is érdekel, mert aki meg mégis egy picit is kedvesen tekint Japán felé, annak akár a kedvét is meghozhatom egy ilyen mű megnézéséhez, mivel a most bemutatásra kerülő anime szerintem minden tinilány kedvencévé tudna válni. Tehát akkor Kimi ni Todoke :D

Tehát, adott egy lány, Kuronuma Sawako, aki nem illeszkedett be az osztályába. Szegény nem igazán tudja megértetni magát másokkal, és nem csak csendes magába forduló természete végett, hanem mert ahányszor valakihez szólni akarna, az elmenekül. Ugyanis Sawako-ról az a pletyka terjeng, hogy tud a szellemekkel beszélni, kísérteteket idézni, mágiát használni, és egyszóval valami ijesztő és gonosz lény. Az ilyen fajta híresztelések forrása pedig az, hogy Sawako igencsak hasonlít hosszú fekete hajával és világos bőrével a Kör című film japán megfelelőjének főszereplőjére, akit ráadásul Sadako-nak hívnak, így a végén szegény főszereplőre is ráragadt ez a gúnynév. Ugyanakkor mosolyogni se nagyon szokott, így ha mégis megejt egyet, inkább csak valami ördögi vigyor önti el az arcát - egyszóval rémisztő. Sawako-t azonban nagyon zavarja a tény, hogy senkivel se jön ki jól, pedig igaziból ő egy teljesen optimista lány, aki mindig csak mások segítségére akar lenni, egyszerűen mindig a jó szándék vezérli.
Azonban mikor már azt hinnénk nincs esélye a barátkozásra, színre lép a tanévnyitó napján megismert kifejezetten helyes, mindenkivel jól kijövő, a lányok és fiúk körében egyértelműen népszerű Kazehaya-kun. Ő a tipikus szépfiú, akit tényleg nem lehet utálni, és aki valami furcsa ok végett különösebben törődni kezd a különc lánnyal. Mindenki azt mondja, csak azért, mert a fiú nem bírja elviselni, ha valaki nem tud beilleszkedni az osztályba, de a kedves néző már az első 2-3 részben megállapítja, hogy bizony Kazehaya fülig szerelmes Sawako-ba! De se a lány, se más nem veszi ezt észre. Mindeközben biztatja őt, hogy próbáljon beszélgetni, ismerkedni, és megváltoztatni a másoknál kialakult képet magáról. Kuronuma megfogadja ezeket a tanácsokat, és sikeresen szerez új barátokat, sőt, egyre jobban fejlődik. Mindeközben pedig felnéz a fiúra, példaképnek tekinti, és maga se érti, néha miért ver hevesebben a szíve ha meglátja..
Itt kezdődik a Love Story, hiszen a két tini a másik tudta nélkül esik bele a szerelem csapdájába, és elkezdenek együtt bénázni. Sawako mindig mindent félreért, és néha Kazehaya is, ugyanakkor feltűnnek a féltékeny lányok, akik nem engedik a fiút, vagy éppen egy személy, aki kifejezetten kedveli a furcsa lánykát. A barátaik pedig hiába próbálnak segíteni, ezeknek semmis e használ. Mindenesetre egy igazán szép, nagyon aranyos, romantikus animét kapunk, melyben mindenki a végén már a haját tépve unszolja a szobája mélyén a főszereplőket, hogy találjanak egymásra! Mert eléjük mindig újabb és újabb akadályok gördülnek.
Szót ejtenék még a két legfontosabb mellékszereplőről, Sawako barátnőiről. Először mindkettőt furcsa lányoknak néznénk, akik rendkívül szoros barátságban állnak egymással, ám a részek során kiderül, hogy mind Ayane-chan, min Chizu-chan rengeteg rejtett tulajdonsággal rendelkezik. Ráadásul mindig nagy segítségére lesznek a főszereplőnek, és az idő múlásával, ők magukat is a szívünkbe zárjuk, a többi fontosabb mellékszereplővel együtt, akik szintén majd hatalmas szerepeket kapnak - és a végén én mondom, még a leggonoszabbat is imádni fogjuk.
Így hát ajánlom minden lánynak a történetet, aki nem hisz a cuki, és szuper rendes fiúkban, vagy szereti a romantikus történeteket, mert nekik végtelen szórakozást nyújthat ez az anime, mely eddig két évadot élt meg, összesen 30 valahány résszel, de hamarosan érkezik a 3. évad is a pletykák szerint ;) Nem lehet benne csalódni!

Kapd össze magad! Vagy magam. de gyorsan, és akkor most én vagy te mondtad ezt nekem? Mert ha én akkor skrizofrén (vagy hogy írják? nyuu..) vagyok, és akkor inkább te, mert az már egy másik személyiségem. Kitudja, azt hiszem am zagyva kedvemben vagyok - felmerülhet a kérdés: mikor nem? Hát na, ez van azt hiszem.
Ma korán keltem ismét - most már kitudja hányadszorra. De igazból talán jó is ha szoktatom magam ahhoz a tényhez: hogy nyár van, de hiába, rohadtul nem aludhatsz sokáig, mert pár nap és munka! Észben kell tartanom. idén lesz először ez a diákmeló.. Kicsit izgulok, félek, de várom is. Mármint akikkel eddig találkoztam többnyire tök rendesek, tehát a "munkatársakkal" semmi gondom, lájk van. Aztán anya azt mondta elintézte nekem, hogy a könnyű feladatok közül is az egyik legkönnyebbet kapjam - mert az ott dolgok gyerekei mehetnek csak oda diákmelóra, és így anya, mivel pont intézi az iratainkat is, tudott beszélni a főnökkel, akivel meg jóban is van, hogy hova kerüljek. Vagyis ha jól tudom igaziból a főnök kérdezte, mit szeretne anya esetleg? Mindenhogy jó. Apa ugyan kicsit húzta a száját egyes okok miatt, melyek jelentéktelenek és nem is fejteném ki őket, de na, neki is megfelel. Milyen furcsa lesz ott lenni 8 órát ahol anyáék is vannak 8 órát :D Lol. Csak azt sajnálom egy picit, hogy a bátyám nem velem jön, mert ő ma utazik Angliába (Y) Illetve már tart is a reptér felé, épp ezért a második munka turnusban lesz. Plusz nem tudom örüljek-e de végül is délelőtt leszek első napomon, mert van egy délutáni is. A délutániért kicsit több pénzt kapnék, de sokkal barátságosabb a délelőtti. Ugyan a korán kelés az ára - amit már említettem is - de a délutáninál meg csak este 10kor végeznék, és az nem annyira szimpatikus.
De ejnye már megint teljesen belementem ebbe a meló témába! Hiába, kissé eseménytelen a nyár, és azt hiszem jelenleg ez az ami a legjobban befolyásolja az életem. De miattam aztán maradhat ilyen nyugis ez az évszak, meg a szünet, én így is élvezem. Megemlítem közben: tegnap vettem a tavunkba aranyhalakat - csak azért írom le mert rettentő aranyosak, és nem bírnám ki ha nem lehetne róluk egy mondat *w* De ennyi is lett volna. Mást nagyon nem tudok írni, mesélhetnék még de az is a munkához kapcsolódik :D Az meg kit érdekel ennyi bejegyzés után? Nemdebár?

Jó hír, sikerült megszerelni a media player-t! Végre lejátssza a más formátumú számokat is, így élvezhetem mind az 50 nyári zenémet, amit nagyon-nagyon-nagyon köszönök a MusicDaily weblapnak, és amit ajánlok mindenkinek letöltésre :D Eszeveszett király, bulizós zenék, remixek, kedvenc előadók, kihagyhatatlan! Plusz, a munkáig én bulizok ezerrel, és majd azután is. Elvégre a nyár igazi lényege ez lenne :P

Nos-nos, ugye vállalok kritika írást, és ennek megfelelően most jönnék is eggyel :) Igaziból mindenek előtt elnézést, hogy ennyit kellett rá várni :$ Sajnos úgy tűnik a nyárral a lustaságom is megújult. De remélem, hogy még így is elfogadható lesz, kis késéssel. Megjegyezném közben: pontozni sohasem fogok, mert szerintem a szavak is bőven elegek.

Kinézet: Egyszerű. Igen azt hiszem ez a meg felelő szó! Tökéletesen egyszerű - bánom-e? Nem. Éppen így jó, magával ragadó, stílusos, éppen elég, szerintem még egyáltalán nem kevés. A fejléc színe megadja a kellő hangulatot, melyet a css tovább erősít. Nem mondanám vidámnak az összeállítást, de ez a sötétség és valahogy a barna tónusok inkább nyugodtabbá teszik, mintsem esetleg lehangolná. Na de kitérek a kódolásra is bővebben. A kiemelések szépek, minden jól olvasható, a betűméret megfelelő. Egyszerűen nem tudok mibe belekötni. Nekem elnyerte a tetszésemet, ezt vártam egy ilyesfajta témájú oldaltól, és azt hiszem, bőven kielégítette az igényeimet.
Tartalom: Mivel a téma nem egy sztár, vagy egy állat, hanem sokkal inkább a blog, vagy a gondolatok kifejezése, ezért nem is várnék el tartalmat. Szerintem az ilyen oldalak már a bejegyzésektől is megtelnek, és ez teszi őket különlegessé. Apropó bejegyzések: ezekben aztán nincs hiány! Van, hogy többel is jön egy nappal, bár nem feltétlenül mesél magáról, lehet, hogy éppen csak megakarna valamit osztani a nagyvilággal. Mindezt pedig ügyesen teszi. Azonban ha mégis elkalandozok a navigáció felé, találok én ott menüpontokat. Ezek is szórakoztatóak és/vagy érdekesek mint az egész oldal :) Receptek, zeneletöltés, és nem utolsó sorban egy kis sarok a szerkesztőnek, hogy bemutatkozhasson. Éppen elég, éppen hasznos. Tetszik.
Végszó: Talán feltűnhetett az egész kritikából, de azért itt is megjegyezném: én személy szerint nagyon szeretem az oldalt :D A szerkesztőt ugyan nem ismerem túlzottan, de amit csinál az rendkívül jó. Tényleg nem tudok negatívumot mondani, mert lehet, hogy nem tökéletes a weblap, de a hibái egyszerűen elvesznek a sok-sok értékes dolog mellett melyeket tartalmaz, vagy mutat. Szeretjük? De még mennyire! Szeretjük.

Hát én nem is tudom mit mondjak.. Érdekes napoknak néztem elébe. Kezdjük mondjuk 2 nappal ezelőtt.
Kriszta drágámmal elmentünk a városba tegnapelőtt, hogy vegyünk neki cipőt. Minden jól ment, csak hát az egyik boltban akadt egy kis gond.. beléptem és a lopásjelző egyből pittyegni kezdett. Ezt már megcsináltam egy másik boltban is bemenetnél. Fene se értette, azóta direkt kiválogattam mindent ami esetleg pittyeghetett volna. Tehát úgy tűnik valami magával a táskámmal van, mert folyton amiatt bepittyeg, épp ezért többet azzal se megyek vásárolni. Igaziból nagyon vicces és kissé kínos is, mikor ilyesmi történik, de az eladók mindig megértőek és kedvesek, és sose az megy, hogy akkor én biztos loptam valamit :'D Hát igen, ahhoz túl tüneményes az arcom - amúgy se tennék ilyesmit soha, nagyon elítélem.
Aztán tegnap Szandrával indultunk útnak balatonalmádiba. Ez úgy kezdődött, hogy ő ott akart találkozni egy netes barátnőjével aki éppen arra nyaral, mi meg egész közel lakunk a Balatonhoz tehát akkor go. Felbuszoztunk Veszprémbe, ez könnyen ment, hiszen mindig oda szoktunk járni vásárolgatni,  így az utat ismertük, meg a pályaudvart, meg a többit. Innen ültünk fel a Balaton felé tartó járatra. Ekkor jöttünk rá, hogy fogalmunk sincs hol kell majd leszállni :'D Mikor beértünk az említett városba, akkor minden megállónál hezitáltunk szinte, végül az egyiknél megpillantottunk egy strandot, így leugrottunk gyorsan a buszról. Kiderült, hogy éppen a megfelelő helyre érkeztünk, és jó, hogy nem maradtunk fent a járművön :D Itt vallotta be nekem unokatesóm, hogy nem hitte volna, hogy sikeresen megtaláljuk.. Enyhe szívinfarktus után, már élvezhettük is a pancsolást. Isteni volt a víz! Kellemes, épp eléggé meleg, számomra könnyen megszokható. Nagyon örülök, hogy elmentem. Viszont ami kiakasztott minket: kedvenc picsagatyám vettem fel - nyár van legyünk ribancok! x) - és hát ne tudjátok meg mennyi dudálást, meg füttyöt, meg megjegyzést kaptam már megint.. Pedig nem mondanám magam szépnek, de manapság egy talán kissé mini ruhadarab és ez lesz a helyzet. Szandra is mesélte, hogy nap mint nap ilyesmiket él át, és megmondhatjuk őszintén: bár jól esik a lelkünknek egy idő után már kissé idegesít minket, lol.
Majd a mai napom. Korán keltem, mert anyáék közölték, hogy a diákmunka végett még be kell rohannom reggel 7 óra után valamikor a suliba egy bizonyos igazolásért, mely azt mutatja, hogy jártam rendesen a tanításra. Eléggé paráztam, mert kisebbségi komplexusom van (ami abból áll, hogy nem merek idegenekkel beszélni, köszönni ismerősöknek, bemenni egyedül boltokba, vagy idegen helyekre, és egyéb parázós hülyeségek..). Az évek alatt sokat fejlődtem, tehát már simán elmegyek egyedül vásárolni, vagy éppen megmerek szólítani tanárokat, esetleg idegeneket, hasonlók, de továbbra is eléggé pánik rohamot kapok az ismeretlen helyzetektől. Szerencsére a suliban minden tökéletesen ment: a portásnő volt az igazgatóiban, akit jól ismerek., és akitől egyáltalán nem félek. Gyorsak megírta nekem a lapot, közben elcsodálkozott, hogy január 1 a szülinapom, meg megkérdezte hova megyek dolgozni. Kifele menet találkoztam egy most már a 4. osztályt elvégző fiúval is, akit mindig cukkoltunk meg, ő is engem, szall na jó viszonyt ápolunk szerintem. Így rácsodálkoztam, hogy hát te még itt is vagy? Erre ő, hogy ezt nekem is mondhatná - és ez igaz xD Aztán gyorsan megbeszéltük, hogy neki ilyen ügyeletre kell bejönni, én meg dolgozni megyek, azért jöttem még be utoljára, majd el is váltunk mosolyogva. legalábbis ami engem illet, mosolyogtam :) Apa a végén hazahozott, és még a nagy kánikula előtt elszaladtam, a kutyákkal 8 óra körül hátrafelé - vagyis az erdős részre. Jól viselkedtek és rettentő aranyosak (Y) Egyszerre viszem a kettőt, néha meg is csavarodom, de biztosan komikus látványt nyújthatok :D Főleg mikor Nils hisztizni kezd, és lefekszik spontán, Maszat meg rendületlenül húz előre. Na az aztán szép.
Most jelenleg még itthon tartózkodom, de hamarosan indulok anyáék munkahelyére, mert ma kötöm meg a diákmeló miatt a szerződést. Elég érdekes lesz jövőhéttől dolgozni, de azt hiszem egyszerűbb ha idén elkezdem. Szóval drukkoljatok! Kell a pénz. ;)