Fanolja a történelmet, a szoknyákat, a turkálókat, Lana Del Rey-t, a horrort, az alter és underground zenéket, a kortárs költészetet, az egyéb költészetet, haverokkal a jó bulikat, a tumbliját, a vörös rúzst, a gyűrűket, a rendetlenséget, meg minden szart.
Egyébként pedig: dolly; szőke; 20 éves; koffein függő; divatmajom; mély érzésű rinyagép; lelki orgazmusos; cicás néni; kis dög. A teljesség igénye nélkül. Mielőtt belépsz, vedd le kérlek a cipődet, és kortyolj egy kis teát. Köszönöm.
Hát ő.. Már a reggel úgy indult, hogy ja. Számítani lehetett mindenre onnantól, hogy kiderült, hajnalban kivezényelték piciny utcánkba a kommandót, hogy elkapják egyik újabb maffiózó szomszédunkat (ahogy az nálunk havonta megszokott). Állítólag több rendőrautó, sziréna, a kommandósok, mindenféle ordítozás, és én ezt olyan szépen aludtam át, hogy az már művészet :D Pedig kimentem volna pasizni, hátha így két "FEKÜDJÖN A FÖLDRE ÉS A KEZEKET HÁTRAA" között könnyed reggeli csevejbe keveredek egy szexy egyenruhás félistennel, akit aztán meghívok egy kis reggeli kávéra.. De nem, én aludtam.
Végül túléltem a napot és csak a délután hordozott magában újabb veszélyeket. Ennek a jómadárnak a házába ugyanis be kellett törni még hajnalban, és emiatt több helyen is felvágták a kerítését. Aminek eredményeképp két, eddig nem nagyon látott (tekintve a kétméteres, amúgy kurva gyanús kőkerítést, mint akadályt) kutya is örömmel bóklászott az utcán. De nekem erről senki sem szólt.. Elég vígan indultam meg Dryna elé a városba, oldalamon Maszattal, hogy a kellemeset a hasznossal összekötve kicsit megsétáltassam, és begyűjtsem a dicséreteket arra, hogy mennyire szuperszexy husky (jól van, jól van, tudom az egó, de imádom a drágát~). 20-30 métert haladhattam, mikor gyors tempóban elkezdett felém a két kis aranyos (k*rva nagy) kutya sprintelni. Magatehetetlenül álltam meg, mikor hipp-hopp mellettünk termettek. Reménykedtem, hogy gyors megszaglásszák Maszatot és továbbállnak. Persze, naiv gondolatok. Az aranyosabbik (g*ci nagy fekete) végül csak úgy spontán nekiugrott Maszi nyakának, aminek eredményeképp kutyabunyó alakult ki és én elkezdtem pánikba esni.. Tehetetlen kutyámat a nyakánál fogva rángatta az a dög, majd hasonlóan cuki bronzos társa is beszállt a játékba és ketten kezdték cibálni. Közben fogalmam nem volt mit tegyek: apa mindig mondta, hogy TILOS közéjük menni mert ilyenkor engem is szétszednek, de ki a f*szom fogja tétlenül nézni, ahogy a kutyáját halálra marcangolják?? Na ugye. Így hát próbáltam valahogy szétszedni őket (persze azért óvatosan) és végül már félpörgőrúgásokkal kergettem a feketét, aki viszont nem riadt meg. Pár perc alatt a földre kényszerítették Maszatot (aki amúgy nagyon barátságos és nyugodt kutyus ezekkel a harcias barmokkal szemben), és míg a fekete továbbra is a nyakán maradt, a bronzos szépen a lábát kezdte tépkedni. Maszat úgy félt, hogy végül engem harapott meg, sikeresen mindkét lábam, az egyiken átharapva vadiúj cipőmet, ami persze a legkisebb gondnak számított ott és akkor. Itt jutottam el odáig, hogy teljes pánikban ordítozni kezdtem az amúgy délutánonként elég kihalt utcán, hogy "BASSZUS, SEGÍTSEN VALAKI!! KÖNYÖRGÖM SEGÍTSENEK! A ROHADT ÉLETBE, VALAKI, KÉREM SEGÍTSEN!!". Abban a pillanatban annyira féltem és annyira magatehetetlennek éreztem magam.. Aztán szerencsére pont a mellettünk levő udvarból kirontott az egyik szomszéd, és valami hosszú izéval elkergette a két kutyát. Maszatról közben a nyakörv is lejött, de annyira lesokkolódott és félt, hogy ahelyett, ahogy szokásához híven azonnal elfutna, csak leült bágyadtan. Azonnal odamentem, és szipogva hazavezetettem.
Szerencsére csak a lábának lett egy kis baja, azt fájlalta, mert végig nyalogatta és véletlenül sem állt rá. Ugyanakkor rettentően kiakadtak mind a szüleim, mind én, és a többi szomszéd is, akik pár órával később is rettegve a két kutyától nem nagyon mertek az utcára menni (pedig azt nem is tudták velem mi történt), míg végül valaki be nem zárta az állatokat. Nem azt mondom, ez egy szerencsétlen helyzet, de ugyanakkor szörnyű is.. Nem érdekel, hogy a gazda egy maffiózó, de az, hogy tehetetlenül kelljen néznem ahogy a kutyám marcangolják, azért sok. Szóval igen, ezt az egész délutánt soha többet! A történethez pedig hozzátartozik, hogy tudtommal még a gyepmesteri telep sem működik ebben a mocsok városban (arra ink ne is térjünk ki miért..), így igaziból még az ilyesfajta bajokat se nagyon lehet megoldani. Csodálatos! Kutyagazdik félelemre fel.
Biztosabb lennék magamban ha tanultam volna bármit is a hétvégén, de persze, hogy véletlenül sem. Ilyenkor meg könnyen megsz*phatom. Szóval yeah. Ne kövessétek a példámat és vigyétek valamire, helyettem is.. Addig én elvegetálgatok erre a dalra <3
Gondolom sokak örömére (na perszee) kitettem egy újabb "képcsodát" (ez most irónia akarna lenni :D) magamról oldalra, és mielőtt valaki kiakadna a hihetetlenül virágmintás felsőmre, - vagy nem, mindegy is - a lényeg, hogy retro buli izé akart lenni tegnap, amit én olyan csúcs szuperen oldottam meg (ez is irónia még), hogy telibe virágmintás egyberuci, meg fekete nejlonharisnya ráhúzva fekete combzoknival és persze az elengedhetetlen bakancsom, ami nem tartozék de imádom. Na meg a kerek napszemcsi<3 Életem leghülyébb dolgai közül az egyik, amit soha nem bánok majd meg, hogy beszereztem, pedig igen is pénzkidobás gyanús haha.
Ha pedig már farsangon ruhatáros vagy, akkor persze, hogy fotóztasd magad :DDD Momentán 4 óra édes fontoskodás jutott nekünk azzal, hogy néha ruhákat pakolásztunk, amúgy meg lazultunk ezerrel. Vettem sütiket, hogy támogassam a suli kosárcsapatát (nagyon nagylelkű vagyok - igaziból azért, mert sütit venni tök poén, megenni viszont nem szeretem, szóval miután majdnem meghaltam cukormérgezésben mert betömtem rám eső részt, még két órát végigsiránkoztam egy jó kis szalonnáért könyörögve, mert hát miért ne kívánjuk meg a húst az édestől - Dóri logika level 99). Közben spannoltam a némettanárommal aki majdnem a végégig ügyeleteskedett mellettünk, és amúgy rohadt nagy arc, meg mindenkinek megmutattam mekkora király DÖK tag vagyok, hogy ilyesmit is elvállalok, mint kabátok őrzése. Egyébként pedig a fél tanárikarral összefutottunk, de a csúcspontnak az számított, mikor a portásnéni szembesült a félmeztelen pasi rajzaimmal, és igen.. Asszem bemutatkoztam :D Egyébiránt Drynával szétszarakodtuk az agyunk, táncoltunk a padban ülve, pózoltunk überkirályul, gyilkoltuk egymást, ettünk muffint, telefonoztunk, meg minden. Plusz a drágám majdnem a helyszínre érkezésünk előtt meghalt, mikor is állítása szerint az összes kocsis és gyalogos az én ultraszexi harisnya+combzokni kombómban gyönyörködött a piros rúzsommal, mintha csak lazán valami pornószínésznőként vonaglanék az utcán egy szál fehérneműben felette egy kis takaró hosszú kabátkával - na és neki ezen kellett többórás röhögőgörcsöt kapnia.
Szóval minden tökéletesre sikerült, még az utánalevő esténk is, amikor kiderítettük, hogy bilincsel tényleg a radiátorhoz lehet valakit kötni (omg, nem mintha nekünk erre majd bármikor is szükségünk lenne..... grrrrrrr), meg végignéztünk egy agyhalott mesét és persze az Eleven testek-et is, ami meg kibaszott jóra sikerült (a maga kibaszott fárasztó módján) még így zombiszerelmestűl is (amit elítélek! max én szerelmeskedhetek egy zombival, az amcsik csak ne lopják az ambícióimat!), és hát végül is aludtunk 12 órát, mert ügyesen délután ébredtünk fel és onnantól már rohangásztunk mindenfele. De összességében én atomkirályul elvoltam hahahahha :D
Valaki mondja már el, hogy ez meg mi a fenéért tetszik nekem ennyire rohadtul?? Azt hittem ebből már kinőttem, vagy legalábbis szerettem volna.. De basszus Fluor, nem tudok tőled menekülni :'D Tiszta ciki vagyok omg.
A sors akarta, hogy ma írjak.. Hogy miért? Mert mostanában ritka vagyok itt mint a fehér holló, és az is ritka, hogy jó jegyet kapok fizikából. Szóval legyen most megtörtént mindkettő :D Négyesre feleltem!! OH YEAH BABY. Ellenben a felelés szinte semmit sem számít, szóval pont úgy szarban vagyok: amíg nem írok egy normális tz-t retteghetek.
Az utóbbi napokban próbálom magam eltökélni a pozitív életérzés felé. Sulykolom, hogy hé, nem nézel ki annyira szarul, csak bitangpusztulatosan fosul, de naaa, ne zavarjon, veled ez előfordul.. Mindig.. Közben mindenféle kabalát gyűjtök magam köré (pink szőrös bilincs, egy zsebkendő ráírva, hogy Shane, befizetéses papír stb...), és bánatomban ékszerre meg kajára költöm a nehezen megspórolt pénzem is, szóval igen, teljes a boldogság! De leszarom, mert akkor is túlteszem magam ezen az egész faszságon. Fogom azt a ronda seggem, átrugdosom az élet pozitív felére, és ebben kurvára nem akadályozhat meg se rondaság, se bénaság, se matek és fizika, se ribancok, se bunkók, se semmi. SEMMI. MUHAHAHAHAHAHAHA. Kezdek megőrülni.
Szóval mint mondottam az élet szép, és célkitűzések a hétre: fizika házit írni, matekból tényleg javítani(!!!), angolból megírni a potya ötössel járó feladatot, és másik angolból is teljesíteni normálisan. Erre vágyódik megsebzett lelkem, mert tudjátok, ha már a magánélet zűrös (vagy esetemben semmilyen, nuku, nincs, mint egy 5 éves - így annak hiánya zaklat fel) akkor legalább a teljesítményünk legyen jó. Különben besavanyodunk mint Csokonai Vitéz Mihály (akinek kajak két héten át y-nal írtam a nevét a füzetbe de áh..) és mi is idegesítő rokokó verseket pingálunk szentimentalista és racionaizmus beütéssel az estéről, a magányról, a szerelemről, a reményről, meg minden nyálas kis szarságról, ahelyett, hogy kezdenénk valamit a nyamvadt életünkkel. Jó nem ítélkezem persze..
AJÁNLOM AZ OLDALT
