Például: mit keres a hajamban pizza? Oké, hogy horrorfilmek közben teljesen kikapcsolok és átszellemülök, és az is rendben, hogy egy pillanat alatt - még számomra is észrevétlenül! - tüntetem el a szeleteket egymás után, de, hogy hogyan kenem a fejemre a maradékot? Na ez az ami még nekem is magas :D
Egy ilyen bugyuta kezdés után sok jót szerintem már nem is kéne várnotok, de ha egy picit is ismertek, ezzel alapból tisztában vagytok valószínűleg. Sebaj.
Mi is a nagy helyzet? Olyan ritkán írok mostanában, hogy ezt lassan minden kisebb-nagyobb kihagyásom után tisztázni kell, hehe. Az idő speciel f*s. Vagy szebben mondva, és profibban körülírva, über f*s. Emiatt az én szívemnek oly drága buli is elmaradt, és ez kissé betett az amúgy is ingatag lelkivilágomnak, na meg, hogy bátyám elveszett a hóviharban (ez azért túlzás, tudtuk mi, hogy épp egy buszon vagy egy ideiglenes szálláson van, esetleg a vonaton ül, ami viszont áll, csak éppen haza nem ért), és persze az én édes-kedves kutyáimnak is együtt kellett pont akkor megszökniük, a fenébe. Piros pont amiért másnap is együtt találtuk meg őket, fekete viszont, mert haza nem jöttek volna, de úgy 50 méterrel a háztól aludták ki a kóborlás fáradalmait. Eszem a fülüket, szó szerint, rántva.
Végül aztán minden happy end-el végződött, és hát ja, ennyi. Csodálatos egy mese volt, tudom :D

Egyébként továbbra is világ lustája vagyok, a héten egyik angoltanárom sincs suliban, ördögi tiniregényes bugyuta terveket eszelünk és hajtunk végre Drynával, valamint próbálunk túlélni spontán hó-szél-eső-lassanpedigmonszun viharokat, na meg én melegedem is, mert észre se vettem, hogy a fűtés kikapcsolt és jelenleg nem érzem a kezeim. De gépelni így is tudok, szóval semmi komoly! Hál ég, mi? Mi is lenne veletek ezek nélkül a rohadt fontos szösszenetek nélkül.. Lehet, hogy még valami értelmeset is olvasnátok helyette hahahhaa :D Nem gondoltam komolyan, tessék csak kitartani mellettem, hiszen tudjátok: belőlem csak egy van. Szerencsére. Na meg mindenki hasonlóan van ezzel de tök mindegy.

Ahh emberek én nagyon kééész vagyok. Vagyis már lassan egy hete csak izgulok meg türelmetlenkedem. Kb múlt hét csütörtökön lett biztos, hogy na akkor nálunk most pénteken buli lesz (félig pedig drága Szandym szülinapja<3) és ohhh ez teljesen lefoglal. Vendégek, kaja, pia, zenék, ruha, ahhhw.
Olyan szinten, hogy még a ma se számított sokat, csak eltelt, pedig a hülye "iskolánk 60 éves" szarakodás miatt egész nap rohangászhattunk más-más termekbe, mert persze, hogy a mi osztályunkban kellett mindenkit fotózgatni az évkönyvbe(?). Volt talán két értelmes óránk megtartva, abból is az egyik csak azért mert dogát kellett írnunk - amit helyben kijavíttattam, mert ismételten sokat készültem és reménykedtem, hogy megtérül, de nem, mert szokás szerint elk*rtam a figyelmetlenségemmel (most kajak, mindent tudtam, erre hibásan ütöm be a gépbe?? mindegy..). A hármas elméletileg meg van, és az lejjebb nem húzza az átlagom, szóval azért nem rossz, de ah.. Milyen jó lenne egy cseszett négyes.
Ezen kívül holnaptól kezdem az igazi készülődést, rögtön belecsapva a takarításba (omgomgomg fúúúj). Meg a vásárlást is lerendezzük, és onnantól már csak a dolgok legnehezebb része marad: kiválasztani a tökéletes party szerkót. Amúgy passz, mert tényleg ebben vagyok a legtanácstalanabb, de csak lesz valahogy, majd szurkoljatok. Tudom ám, hogy hatalmasak a problémáim.. :'D
Végül pedig, mivel ez amúgy is ilyen összecsapatott, éppen csak élek bejegyzés, még annyit megmutatnék, hogyan próbáltam (erős túlzás) feldobni az egyszerű cipőmet szegecsekkel, mert végre kisvárosomban is be lehetett szerezni normálisakat (egyetlen hibája, hogy varrni kell, és ez macerásabb mintha sima visszahajtós lenne, de egye a fene - amúgy nem tudok varrni, szóval ha bárki kedvet kapna csak hajrá, ha nekem sikerült, akkor nektek bekötött szemmel is menni fog!). Szóval ja. Mindenkinek kellemes hosszú hétvégét, megpróbálok jelentkezni és a chatbe válaszolgatni is még mostanában, aztán meg úgyis lesz ami lesz!

Imádom mikor lusta vagyok írni és ezért képes vagyok kiszúrni a szemeteket, pár, a napjaim alatt ellőtt amatőr képpel. Hát igen :D This is me. Mindegy nézzétek el, tényleg fogok hozni hamarosan értelmi bejegyzést is, megígérem!

Oh és igen, folyton ruhákat vásárolok, de, hogy miből? Azt még én sem tudom.. Anyának lesz lassan igaza, és tényleg megszállottá válok, szóval jelenleg elvonóra küldöm magam hahahha.

Nem vagyok túl beszámítható, ezért talán nem is kéne írnom, de utálom ezt.. Mindig feljövök, nézelődök, gondolkodom, hogy mit szüljek ide aztán hagyom az egészet a p*csába, mert csak akkor van ötletem ha nem vagyok gépközelben, vagy pedig nincs időm írni. Mikor meg lenne.. Semmi..
Irkálnék még arról is, hogy hogy érzem magam, mert általában jól, úgy 90%ban és ennek nagyon örülök, ugyanakkor az a maradék 10 százalékocska előszeretettel b*sz a padlóra minduntalan. Nem is tudom mi kéne már nekem, hogy végre tényleg teljesen és tökéletesen jól legyek. Vagy olyan nincs is? Ezt nem fogadom el! Kell, hogy legyen.. Nagyon kell, mert ha tényleg nincs, akkor már értelmét sem látom az egésznek.. De nem, megfogadtam, hogy nem depizek, se nyilvánosan, se magamban. Tudjátok, hogy ez mennyire nehéz? Iszonyúan.. Erre nincs is jobb példa, mint mikor este leülök az ágyamra. Elgondolkodom a napomon, és fogom a kis füzetem, amibe naponta beleírok szigorúan minimum 5 pozitív dolgot, hogy ezzel is magam ösztökéljem.. Aztán.. Írok egyet és megakadok. Akkor jövök rá, hogy semmi sem oké. Hogy beleakarom vésni, hogy ki éppen hogyan tiport belém vagy csak segített egy kis hangulatrombolódáshoz. Beleakarok írni minden hülye nyavalygást, az összes bánatom, bele akarom írni a kics*szett igazat, de nem teszem. Mert az nem boldog, és mert nem lehetek gyenge. Így aztán ha félórámba telik is, összeszedek 5 kis (általában) hülyeséget, aminek azért lehet örülni. Ami pedig még ennél is mélységesen szomorúbb, mikor a napom fénypontja az, hogy jégkrémet zabálok és ez lenne az én nagy örömöm :D Persze azt már nem jegyzem le, hogy azért teszem mert össze vagyok törve, mert az negatív. Nem tudom igaziból, hogy most ezzel segítek-e magamon, vagy csak jól a képembe hazudok.. De feladni sem akarom.

Ja és azzal is ki van a tököm (ami amúgy nincs, nyugalom), hogy az értékelhető bejegyzések is ilyen nyávogások. Oh yeah. De legalább most nem a pasiügyeimen vagyok ki, ez is egyfajta javulás.