Szandrát mindegyik megtalálja. Legyen az paraszt, vagy éppen az a bizonyos sötétebb bőrárnyalatú Mo-n nem igen kedvelt emberfajta, esetleg pedofil, vagy zaklató. Hihetetlen. Mindegyik megtalálja, még a kamionsofőrök is csak rá vannak szinte kiéhezve : D Bocsánat, hogy ezt így a világ elé tárom, de valami hihetetlen, hogy drága unokatesómnak micsoda kisugárzása van egyesekre nézve. Így szeretünk szívem <3
Aztán ha megőrülök egyszer, az most lesz. Folyton csörög a telefonom - hihetetlen. Máskor napokig nem használom. De nem, véletlenül se a barátaim keresnek, hanem a család. Itt vannak az angol rokonok, és lassan megölöm magam. Folyton itt alszanak, én egy kényelmetlen és régi fotelágyra kényszerülök. Természetesen nem ellenkezek, mert akkor milyen vendéglátó volnék? A pihe-puha ágyamba nem jutok el, a hátam az már úgy sajog, hogy hihetetlen, és az éjszakáim is elég álmatlanok. Drága übercuki 6 éves unokahúgomtól lassan golyót eresztek a fejembe - ha nem a szememet böki ki, vagy angolul ordítozik velem, akkor azt akarja, hogy 20xra is játszunk papás-mamást. A barátnőimre és bármi másra energiám már alig jut :'D És akkor a hab a tortán: kitalálták, hogy menjek velük a Balcsira. Fasza lesz mondhatom ._. Egyedül anyámmal, apámmal, és persze keresztanyámmal meg ezzel a hangszóróval. Itthon is kikészülök hát még ott internet, haverok, és a megszokott környezet nélkül <3 Szeretek igaziból ott lenni, de nem velük. Rohadtul nem velük. A hátam közepére se kívánom ezt az egészet, de meg nem mondhatom, mert háát Istenem, ők most annak itt, törődnöm kell velük, le van szarva, hogy semmit se tudok majd kezdeni magammal. Mert velük úszni nem lehet, ahogy bulizni se, és minden más szórakozás is kizárva. Cs*szettül várom. A házunk meg am is egy átjáróház lett..
Viszont, hogy ne csak panaszkodjak végig, megjegyzem, történtek jó dolgok is: győri barátnőm végre nálunk tölthetett 3 napot. Nyugisnak és unalmasnak nem hívnám :'D Jól éreztem magam, és sajnálom, hogy most csak ennyi fért bele :( Tehát jól éreztem (sőt talán állíthatom h éreztük) magunkat.
De most lépek, mert végre van egy nyugodt percem, amíg eltávolították mellőlem ezt a kis babát vagy mit. Sajnos nem igazán áldott meg az ég sok türelemmel :D Valszeg hétfőn érkezem csak vissza, előre sírok is miatta, tehát addig ne várjatok (ha várnátok) és imádkozzatok, hogy túléljem valahogy, vagy, hogy ne öljem meg magam, mint ahogy azt előre rafináltan elterveztem. Mert már az egész menetrendet megírtam hozzá.

Nos most egészen jó napjaim voltak (: Az idő hajlandó volt 2 napon át normális lenni, így én ezt kihasználva azokat aktívan töltöttem el. Sajna mára ismét esett az eső, és borús minden, pedig mennyire vártuk mára is a meleget :( Tegnap szinte 30 fok volt, am meg.. Mindegy.
Tehát tegnapelőtt z állatkertbe mentem a rokonokkal. 7 éves unokahúgom minden évben elrángat, de asszem szívesen megyek, mert ilyenkor általában nincs jobb dolgom. Nem is bántam meg, mert kaptam egy szuperübercuki nyuszi plüsst - ezekből nem tudok kinőni! Meg ettem finom hamburgert és jégkását, és az állatok is rettentő aranyosak. Ami pedig hab a tortán: rengeteg helyes fiú császkált arrafelé. Fúú, alig bírtam kapkodni a tekintetem, egy lánynak azt hiszem ez a mennyország. Ugyanakkor ahogy körbepillantottam rengeteg lányt is láttam, akik viszont azt bizonyították, hogy divatosak: nagyon jól tudnak öltözni a mai fiatalok. Kedvem lett volna párat lefotózni és feltenni a blogra, hogy na, így kell felöltözni, de hát.. Azért nem csinálok ennyire spontán cuccokat.
Aztán tegnap Krisztával taliztunk. Adtunk egymásnak ajándékokat, mert csak. Meg mert neki névnapja van <3 Jókat dumálgattunk, szegényt ijesztgettem azzal is, hogy nem pislogtam, kiderült, hogy vele szemben van jóstehetségem, meg vettünk Bravo Girl-t. Később felmentünk hozzánk, és pipáztunk egyet, ami szintén cool volt~ Pedig nem akartam mert mondom, túl gyakran fogjuk csinálni, de na, az a legjobb főleg a legjobb haverokkal és a legjobb zenékkel :'D Mikor elment utána én a kutyákkal leléptem sétálni, ahol összefutottam az egyik kis csajjal akivel jóban vagyok a suliból. Vele meg a húgával is beszélgettem, közben a kutyákat simiztuk. Majd hullafáradtan hazaestem.
Tudom ez most egy tipikus uncsi blog lett, de na, néha csak ilyesmit akarok leírni, nem pedig mélyre szántó érzéseket :D Azokat majd várhatjátok valószínűleg suliidőben.

Aztán suli :3 Amitől para vagyok. Nagyon. Cs*szettül. Mindenki ennyire ki volt a gimi gondolatától vagy megint csak én vagyok aki szokás szerint túlreagálja a helyzetet? Szerintem az utóbbi. Nem tudom hirtelen eldönteni ciki-e leírni, hogy félek az egésztől.
Talán az lesz a legijesztőbb, hogy nem lesz ott az egyik LB-m akivel nagyon régóta vagyunk barátok, és eddig mindig ott voltunk egymásnak, de most nem tudom, hogyan lesz tovább. Remélem tudok majd vele találkozni így is, hogy elmegy messzebb innen.. Meg ő vele mindig olyan jókat lehetett lelkizni - pedig nem volt soha az a típus. De ha a suliban bármi bajom volt akármivel neki elmondhattam, meghallgatott, és gyakran az oldalamra állt, de azt is megmondta keményen ha hibáztam vagy nem volt igazam, vagy én képviseltem a rossz felet. Ez pedig nagyon fog hiányozni, szinte hihetetlenül..
Szóval igen para vagyok. Nem tudom mit fog hozni az egész de van egy olyan érzésem, hogy már az első napokban valami bámulatos és orbitálisan nagy hülyeséget követek el, majd pedig ezzel totál beégetem magam mindenki előtt, hogy örökre elvágjam az esélyeimet egy normális iskolai életre : D És ezt szántam az az optimista verziónak. Ehhe, hát majd egy hónap múlva gondoljatok rám, és imádkozzatok, hogy legalább a félévig kihúzzam anélkül, hogy véglegesen beégetném magam egy életre - ahogy az tőlem kitelik.

Na már megint rémálmom volt. Ez az, király - leállok a koffeinről és a horror filmekről egy ideig. Ami ciki az az, hogy vissza nem merek nem tudok aludni, de az ablakon kinézni meg félek :''D Apukám még itthon van, de sikerült settenkednem így nem vett észre  eddig- ne is vegyen, kell a nyugi. Tehát asszem befekszem az én pici ágyamba és tv-zgetek. Na és, hogy ezt most miért is írtam le.. Tudja a fene, unalmas itt ülni és nem merni semmit se csinálni.

Majdmajdmajd [11:39]
Na, nagyon sokáig tartott, de végre kész az új kinézet. A képeket weheartit.com-ról szedtem, tehát most csak a kódokkal kellett törődnöm - de meg is gyűlt velük a bajom >.< Egyszer totál előről is kezdtem, képzelhetitek mennyire kivagyok. De végre asszem azt mondhatom, hogy na ez így egész okés. Ennyit szerettem volna erről írni, köszönöm~