Aztán suli :3 Amitől para vagyok. Nagyon. Cs*szettül. Mindenki ennyire ki volt a gimi gondolatától vagy megint csak én vagyok aki szokás szerint túlreagálja a helyzetet? Szerintem az utóbbi. Nem tudom hirtelen eldönteni ciki-e leírni, hogy félek az egésztől.
Talán az lesz a legijesztőbb, hogy nem lesz ott az egyik LB-m akivel nagyon régóta vagyunk barátok, és eddig mindig ott voltunk egymásnak, de most nem tudom, hogyan lesz tovább. Remélem tudok majd vele találkozni így is, hogy elmegy messzebb innen.. Meg ő vele mindig olyan jókat lehetett lelkizni - pedig nem volt soha az a típus. De ha a suliban bármi bajom volt akármivel neki elmondhattam, meghallgatott, és gyakran az oldalamra állt, de azt is megmondta keményen ha hibáztam vagy nem volt igazam, vagy én képviseltem a rossz felet. Ez pedig nagyon fog hiányozni, szinte hihetetlenül..
Szóval igen para vagyok. Nem tudom mit fog hozni az egész de van egy olyan érzésem, hogy már az első napokban valami bámulatos és orbitálisan nagy hülyeséget követek el, majd pedig ezzel totál beégetem magam mindenki előtt, hogy örökre elvágjam az esélyeimet egy normális iskolai életre : D És ezt szántam az az optimista verziónak. Ehhe, hát majd egy hónap múlva gondoljatok rám, és imádkozzatok, hogy legalább a félévig kihúzzam anélkül, hogy véglegesen beégetném magam egy életre - ahogy az tőlem kitelik.