Fanolja a történelmet, a szoknyákat, a turkálókat, Lana Del Rey-t, a horrort, az alter és underground zenéket, a kortárs költészetet, az egyéb költészetet, haverokkal a jó bulikat, a tumbliját, a vörös rúzst, a gyűrűket, a rendetlenséget, meg minden szart.
Egyébként pedig: dolly; szőke; 20 éves; koffein függő; divatmajom; mély érzésű rinyagép; lelki orgazmusos; cicás néni; kis dög. A teljesség igénye nélkül. Mielőtt belépsz, vedd le kérlek a cipődet, és kortyolj egy kis teát. Köszönöm.
Nos a mai napnak csak a fontosabb tényezőit írom le, mert a többi úgyse számít. Igen bumm bele a közepébe - mert miért ne?
Kémia óra: hát ja ezzel kezdődött ez a "gyönyörű" pillanata az életemnek.. Legalábbis ma. Én eleve suliba menet tudtam meg, hogy hoppá, volt házi. De mit lehetett tenni? Lemásoltam szépen. Aztán elkezdtem bújni a füzetet, mert tudtam, a tanár ma beváltja azt az ígéretét miszerint felelünk. Úgy éreztem felesleges a mögé bújnom, és a lelkiismeretemet elcsitítanom azzal, hogy ugyan már egy dinka. 36 emberből csak nem téged hív ki! Mert ez hülyeség, mivel mindig van egy ember, aki pont a 36ból kikerül, és lehet, hogy anno ő is e mögé bújt, de az elmélet itt megbukott.. Azért becsengetéskor reménykedve tekintettem a plafon felé, mintha a mindenhatót szuggerálnám a szememmel, hogy kíméljen már meg. Közben elsuttogtam az ezentúl tanulok és jó gyerek leszek imáimat, csak ments ki innen, aztán megfeszült figyelemmel követtem az eseményeket, amelyek hirtelen beindulni látszottak. A tanár bejött és tényleg feleltetett. Megkért egy lányt, hogy mondjon egy számot 50 között. Magamban újra esdekeltem, hogy semmiféleképpen ne 16 jöjjön ki akárhogy osztják és szorozzák, mert az biza én lennék. A tanár mit tett? Elosztotta 3al.. Pontosan nem tudom mennyi, de tizenhat egész valaminek felelt meg. A tanár mintha csak érezte volna a 16os és 17es számú emberke szenvedéseit lassan tagolni kezdte, hogy naa, ezt merre kerekítsük.. Az idegbaj kerülgetett, és a halálfélelem, mikor is benyögte, hogy ez már 17. Hirtelen a barátnőm karjaiba vetettem magam megkönnyebbülésemben, de ezt a tanár kiszúrva, gyorsan tett róla, hogy elszálljon a pillanatnyi fellélegzésem: - Nem csak egy ember felel majd. - és szemeivel szinte áthatolt rajtam. Na ja, biztató. Innentől szó szerint f*stam. de nem csak én.. Szerencsétlen barátnőm aki utánam van a névsorban és aki most ott állt, nem kapott jó jegyet.. Aztán kihívott még valakit.. Ő se kapott jó jegyet.. Aztán mondta, hogy addig feleltet amíg egy normális jegy nem születik. Erre már sziszegve nyögött fel az osztály, hogy a jó tanulót hívják már ki, mert a hülye is tudja, hogy készült, és érti az anyagot, csak éppen nem vállalja be a felelést, nehogy véletlenül megmentse 35 társát.. De aztán mégis őt hívták ki, jelesre felelt, majd a tanár végre lenyugodott, és tovább mehettünk az anyaggal..
A nap másik fontosabb pillanata a délutáni könyvtáros társasjáték formájában jött el. Barátnőm és én kontra két fiú osztálytársam kontra alattunk járó lányok. Hát: megnyertük..: D Mondjuk szoros volt a menet, és mindenki ügyes volt, de azért újra bizonyítottuk, hogy - már bocsi fiúk.. - a lányok a királyok. Ennyi : P Kaptunk cuki szivacsmatricát-cuki füzetet-és cuki könyvjelzőt. Egyszóval minden klappolt, és utána végre haza is indulhattam.
Napom fontosabb momentumai itt ki is merültek. Köszönöm a figyelmet!
Nem vártam ezt a keddet. Nagyon nem. És megmondjam miért is? Mert 3 felmérő volt beígérve, abból kettő tz. Hát igen, életem álma ez az egész, főleg úgy, hogy nem holmi csipp-csupp tantárgyakból, hanem a drága németből-angolból-fizikából. És mi is volt a nagy helyzet velem?
Tegnap tanultam! De tényleg! Főleg németet. Fizikára bevallom nem készültem, mert egyszerűen nem bírom megérteni az anyagot.. Aztán mikor eljött az idő.. Nos.. 15 percen át írogattam valamit a fizika lapra, próbáltam törni a fejem, pontokat összekaparni, és a feladatok egy részéig el is jutottam. Aztán zárlat: az utolsókat már meg se értettem. Épp ezért tétlenségemben ledőltem a padra és az óra hátralevő részét szinte végigaludtam. Éljen az első fizika témazáró, ami a béka segge alatt lesz! Ez után egy óra pihi volt, majd jött az angol. Ismét annyira de annyira vártaam~ Mondjuk még ettől féltem a legkevésbé, és nem ok nélkül. Nem mondanám hű de nehéznek, volt talán 3 szó amit nem tudtam, meg két mondat, na meg persze pár dolog ami tuti rossz lesz.. De szerintem egy négyes az megvan, legalábbis jó lenne. Meg így legalább a holnapi angol tz-re is gyakoroltam, mert egymás után kettőt is írok. Hát nem csodálatos? : D Végül utolsó órában már csak a némettel kellett megküzdenem. Azt hittem tudom - mert tudtam is.. Csak hát.. Mégse. Mikor megkaptam a lapot és elkezdtük írni hihetetlen nagy volt a nyomás. A fejemben mindig táblázatokra kellett gondolnom, a névelőkkel vigyáznom, megértenem a kérdést, és ilyesmik. Nem találtam nehéznek a felmérőt, de abban a 20 percben amíg írtam olyan szinten belekavarodtam, hogy sikerült elsőre leírnom a jó válaszokat, majd mindet áthúzni szinte és rosszat írni oda.. : ( Gratulálok magamnak. Nem tudom ez is milyen lesz..
Szóval rohadtul elégedetlen vagyok a mai teljesítményemmel. De az a szerencse, hogy most legalább egy darabig nyugtom lesz, bár a német tanár már fenyeget a következő anyaggal. És ráadásul egyre rosszabb: először kedves volt és vicces, most meg pár napja olyan mintha valamiért hirtelen nagyon megharagudott volna ránk.. Fogalmam sincs miért de szörnyű..
Az a nagy helyzet, hogy megnyertük a csicskaavatót. Taps nekünk, királyok vagyunk, tudjuk. Ebben a nagy szám pedig, hogy már sok-sok-sok-sok-sok-sok-sok-sok-sok-sok évre visszamenőleg (ha lehet hinni a tanároknak) nem nyert B-s osztály - de mi most azért jócskán összehoztuk. Sok munka volt vele erre a múlthét el is ment, ki is fáradtunk nagyon, szép volt, jó volt, elég volt.. :'"D Sajnos az eredménye az lett, hogy sok dogát kikönyörögtünk, hogy halasszunk el: vagyis írhatom ezen a héten meg, vagyis pl holnap 3 felmérőt írok. Abból kettő tz. És pont a legszarabb tantárgyakból: jipp-jipp-jippi.
Szombaton meg Dorinával (barátnőm) elmentünk animecon-ra, vagyis Mondocon-ra : D Valami hihetetlen Istenkirály volt, és nagyon imádtam. Találkoztam sok netes ismerőssel, régi és új haverral, szóval nem unatkoztam.. Tervezzük: hogy a télire is eljutunk. Már alig várom, azon valószínűleg be is öltözök. Ja és egy cuki csillagos fülbevalón kívül (ami világít a sötétben *o*) lett sok-sok-sok (nem kezdem el megint.. xD) animés kitűzőm. És a többség One Piece-es~ Imádom!
És akkor a mai napról is picit. Rögtön földrajz dogával kezdtük, amire csoda, de tanultam (ejha!), így az óra felénél már letettem a tollam, egyszer átellenőriztem, aztán elkezdtem a gumis karkötőimmel szórakozni, mert dinósak és az rettentően cuki. Értelmes tudom - néha magamon éreztem a földrajztanár kérdő pillantásait. Ugyanakkor nem hiszem, hogy 5ös lesz ez a doga, de a 4es asszem megvan, és nekem az most így teljesen oké is - persze örülök ha jobban sikerül. Ezek után kiderült, hogy matekból értek valamit, aztán felfedeztem, hogy csalás nélkül csak 16 felülést bírok egyfolytában csinálni (mások 70-80at mondtak, de a fele láttam, hogy lecsalta, vagy hasonló.. mindegy, ha szar vagyok akkor már nem tagadom le~) és a többi felmérésem is a gyászos kategóriát súrolja. Kettes leszek tesiből nincs mit tenni.. Pedig a 4est szívesen tartottam volna. Miután a kémiát és az infót valahogy túléltem, már csak a nyelvtan alias könyvtárismeret maradt. De azon tényleg semmi nem történt.. Mindazonáltal kaptam egy új gumis karkötőt *o* Egy Hello Kitty fejeset, ami azért jó mert egyrészt a megszállottja lettem ezeknek, másrészt pedig eddig csak Hello Kitty testes volt. Az meg nem ugyanaz nya.
De ennyi lenne az összefoglaló blogom, mert rohannom kell készülni a felmérőkre.. Sehol se vagyok, a fizika tudásom említésre se méltó, az angolom is gyászos, hogy a németemről ne is beszéljünk..
AJÁNLOM AZ OLDALT
