Híróó vagyok!
Ebéd felé kezdődött. Egészen addig tűkön ültem, hogy legyen már vége a napnak. A történelmet szerettem első órában, meg is voltam vele. Aztán a matekot untam. Fizikán úgy 6x kaptam idegösszeomlást, nevetőrohamot és sírógörcsöt a tz felett (mindig hol sírok, hol nem, matek és fizika felmérőknél, így adom le a feszültséget :'D - a poén csak az, hogy a fizika tanár ma felvett minket webcamerával, és ha visszanézi otthon, hogy ki puskázott, azt is meglátja hogy az a hülye ott középen percenként nevet vagy sír mint egy őrült, és az úgy szerintem nem annyira előnyös..). Irodalmon aludtam - meg agyaltam mindenféle szuperizgifogalmamnincs miről (asszem átvettem milyen színű szájfényeim vannak, és gondolatban színsorba tettem őket, majd szelektáltam, hogy melyik 5 lehet a táskámban - mert nálam mindig van egy tucat - és melyik illene a mai szemhéjfestékemhez, a maradék gondolataimat pedig elpazaroltam arra, hogy egyszerűen csak ZORO *o*). Aztán angol jött, amin már kényszerfirkálást végeztem, és NAGYON untam. Utána német. Nem tudom mi van, de németen mindig beégek: az utóbbi két hétben akárhányszor felszólított fogalmam sem volt semmiről se :'D De igaziból nem érdekel - nem szeretem a németet, nem is vagyok jó belőle, és na, ez van.
Szóval ilyen szuperérdekes és imádnivaló (o te jó ég de szar órák voltak..) nap után, megváltás volt a hasgörcs ami ebéd közben fogott el a menzán. A hasgörcs már magában nem túl jó dolog (bár a némethez viszonyítva..), de mikor enni próbálsz a hasad meg úgy visszalökné, és akkor az asztal alatt ping-pongozol a gyomroddal, majd angry birds módra betaszítod a falatokat, az megint nem szerencsés. Ám az aranyos pocak bajok csak a kezdet volt: utána jött a fejzúgás (nehogy halljam ám mit pofáznak nekem), majd az izzadás (mert a hőguta télen olyan természetesen frissítő!), aztán az idegrángás (de jó mikor remegek, és nem tudom mitől - le kell állni az energiaitallal!), végül pedig hab a tortánként (mondjuk az ebéd krumplistészta volt, de részletkérdés - írnám, hogy lassan kötegszem magammal, de az már erőltetett lenne - jajj mert eddig ez kicsit se volt az : D - istenem de egyedi vagyok pff - jó ez már szánalmas) csak úgy pánikrohamom lett ahogy az összes egyszerre kezdett munkálkodni bennem/rajtam/velem stb.
Aztán meg elmentem matek korepra, ami miatt paráztam (mert én MINDENRE ráparázok), és hú, meglepő de túléltem.
És igen! Ezt én egy bejegyzésnek szántam. Problem? (megpróbáltam troll face-t vágni, de asszem az én arcom ehhez túl morbid; cuki na csak úgy van).
Hűha
Oké. Most tegyük félre a tényt, hogy szartam az oldalra és kezdjünk tisztalappal, vagy ne, de mégis ez lesz, mert úgy döntöttem, hogy csak, NA.
Mesélhetnék a hétvégémről is ami kellőképp semmilyen volt (jó, mondjuk ma mentünk matektanárhoz, és kedden kettőre megyek hozzá először, és azért nagyon ciki lesz, ahogy rájön mekkora egy hülyét fogott ki), de hagyjuk.. A múlt hetem szintén elég összetett történet lenne, tele szokásos belső viccekkel, és perverzségekkel, amik legtöbbjét csak az érthetné aki ismerné Ancsy-t (omg - nagyon perverzenvicces! már veszélyes), vagy pedig ott lett volna mikor szétröhögjük az agyunkat. Mivel ez azonban tudomásom szerint egyetlen emberre összpontosul az oldal látogatottságával kapcsolatban (szia Dryna, neked írtam - meg esetleg kettő ha Ancsy tényleg megnézte a blogom/vagy nézi azóta is ami passz, és ha igen, akkor meg nem rád gondoltam ám a perverséggel, hanem egy másik ennyire ijesztő elméjű csajra aki a padtársam ^^"), ezért haladjunk is tova.
Egyetlen dologról szeretnék külön szót ejteni, az pedig a Valentin nap lenne. Hiszen sokan annyira csodálatosnak tartják, vagy éppen várják, esetleg az nap történik meg velük a hatalmaaaaaaas~ csoda! Én viszont ennél is többet mondhatok el magamról..
TÚLÉLTEM!!!!!!!!!
Mert amúgy jó nagy szarság.
Mert ez a hét..
Érdekesen alakult.
Ha megpróbálok rá visszaemlékezni, nem nagyon megy :'D Tudom, hogy hétfőn volt orvosi vizsgálat, és ezért az összes óra megvolt csúszva, és szart se csináltunk, és fuck yea, élveztem. Kivétel mikor az orvosi vizsgálaton fény derült arra - amiben mi naivan nem hittünk - hogy le kell vetkőzni. Szóval orvosi vizsgálat: SOHA többet.
Asszem a keddet csak úgy megéltem és nem érdekelt. De tudom, hogy Kirával (kutyus~), meg Annával sokat sétáltunk, és mindenhol menőztünk a kis mini huskyval.
Szerdán is kutyáztunk, de akkor a tóra mentünk ki, és Lilivel meg Szandrával. Ott is menőztünk, plusz lerohasztottam a lábam. Na meg kiderült, hogy nincs angoltanár, aminek nagyon tudtam örülni - vagyis, csak az egyik betegedett le, vagy mi a szösz. Megmegmeg asszem azon a napon voltunk a hét csúcsán, annyira perverzek lettünk, hogy hihetetlen. Alapból rettentően azok vagyunk, de ha jól emlékszem most nagyon arattunk. Ezt asszem majd legközelebb már tagadom, ha bárki felhozza..
Csütörtökön jött először Dryna *o* Szóval az a nap ott jó volt, de aztán szörnyű. Nem tudom, csütörtökön kikészültem, és agybajt kaptam. Semmi nem jött össze, mindenkinek leakartam enni a pici fejét, meg tönkrement a gatyám is..
A mai nap viszont kárpótolt. Azt hiszem néha kell egy szörnyű nap, hogy utána legyen egy csodálatos, aztán pedig minden menjen szépen tovább. Ugyan semmi világrengető nem történt: a szőke herceget továbbra is baszhatom, mert ő is tojik a fejemre, a lottón nem nyertem, nem találtam cukorkákat elrejtve a szobámban, sőt még az se derült ki, hogy végre béke Nobel díjat kapnék (pedig jó lenne~), viszont minden olyan kellemesen alakult. Csak 4 órám volt, abból az elsőn kettőn komoly másfél órás értekező irodalom dolgozatot írtam az Antigonéból, ahol is Iszméné és Antigoné kapcsolatát jellemeztem. Tudom rohadt izgalmas : D Aztán angolon punnyadtam. Németen meg annyira tudtam, hogy felelek! Mondtam az Annának is: vagy téged hív ki, vagy engem. De örülök, hogy végre kihívott. Ha már egyszer tanultam rá, el is vártam, lett is egy ötösöm, bár szerintem nem érdemeltem meg. Estefelé meg még a jégre is kimentem egy rövid korizásra, mert a lábujjaim ismét lerohadtak, plusz nem akartam sétálni késő este a rohadt dombon, ami amúgy is ijesztő, meg fárasztó is. De a pozitívom, hogy 20 perc alatt csak egy seggest estem, és, hogy Szandra egyszer majdnem elgázolt háttal egy gyereket, akinek jó volt a segge. Igen, ez tényleg egy jó napnak tűnik így már!
Amúgy tapsot kérek: egész héten nem ittam energiaitalt. Most kb úgy érzem magam mint aki megakar dögleni.
Ja meg 300at nézek, és végre átérzem a fiúk helyzetét. Leonidasszal szemben én se tudnék szemkontaktust tartani: valami eszméletlen a felsőtestük! De azért hajába lóg a szeme a kedvencem - még kispisis korunkban neveztük el így az egyik karaktert általánosban. Áwwh. Amúgy mondtam már, hogy valami hihetetlenül imádom a film groteszk szürrealítását? LL Kezdve Xerxész sminkelt képétől és retek hangjától mindenig :$
Képes könyv~ Esetünkben blog : D De nem húzom az agyakat, meg az időt, mert úgyse ér rám senki, akkor meg minek is.. Erről jut eszembe a fotoszintézis 200 oldalas elemzése, amiben csak 50 oldal szól a zöld szín szépségéről és...
Ok. Jó másoknak húzni az agyát és az idejét, de jelenleg tényleg nem áll szándékomban. Ezért is (na meg a vizualitás kedvéért, meg, hogy romoljon a szemetek - muhahahaha, bár az alapból romlik a gépnél), ma csupán képekkel jövök és hozzájuk rövid magyarázatokkal, ezzel összegezve mostanában pár dolgot. Ja meg, mert lusta is vagyok - majd kihagytam, de szerintem rá lehetett jönni : D Nagyobb méretért húzzátok a böngészőbe a képet, vagy megjelenítésre menjetek ;)
Iskolai képregény tálalva, angol módra a drága tanárnak.

Mert megkértek (mondhatnám, hogy fel, mert az milyen menő lenne, de az én esetemben menőségről sajna szó sincs :'D), hogy rajzoljak valamit az angol iskolaújságba. Én megpróbáltam, nem lett egy Picasso mű, de gépen nehezebb, és azzal is elég bonyolult akármit is kezdeni, hogy "na akkor, legyen egy pár kocás képregény, ami legyen angol, és persze legyen valahogy érdekes és tanulságos". Átérzitek már a helyzetem?
Ha már egyszer el kell mennem, legalább normálisan, alapon.

Mivel ugye megyek (hűűű deee lelkes vagyok~ na jó azért picit várom :3), kellett egyet venni. ÉN meg ezt néztem ki és utána makacsul ragaszkodtam hozzá :'D Mint látjátok pár képen rövidebb. Ez azért van, mert megvettük, de már akkor kitaláltuk, hogy picit hosszú. Épp ezért el lesz víve felvarratni, olyan rövidre, mint azon a két középső képen. Akkor pedig számomra tökéletes lesz : D Amúgy a csipke miatt választottam, mostanában az a gyengém..
Mert anya vett magának egy ruhát - nem sokáig.

Vagyis a képen én vagyok, de na. Anya vette "magának" ezt a ruhát, amit persze elkoboztam. Öljetek meg, de kellett a vintage mániám miatt, mert nekem ez már olyasmi :'D Persze tisztában vagyok vele, hogy nem, de akkor is jól néz ki. Szóval anyuci vett egy sima rucit, én feldobtam egy sárga övvel (ami mostanság a kedvenc kiegészítőm, és pár lógós ékszerrel (itt pl egy baglyossal, csak nem nagyon lehet kienni). Annyit mondhatok, a suliban elvileg nagy sikere volt (de kitudja, lehet, csak nem merték a szemembe mondani, hogy hogyan nézel ki te jó ég :'D - mondjuk a sok emósra, meg ribire, meg csőgatya mániákusra én is mondhatnék ilyet, de én elfogadom a stílusukat, sőt tetszik is, csak így magamnak nem na xD) pedig ebben a kisvárosban kevés dolgot fogadnak el, ami más. De tojok rá, mert én úgyis hordom : D
Mert Zoro csak egy van, és előlem csak egy hapi stoppolhatja le.

Ezt csak azért mert totál én vagyok :''D
Kutyákok, avagy mind husky ami fénylik és ez így van!

Hülye címek 4ever. A lényegre térve, jobb oldalt a mi drága Maszink, aki már régóta megvan fajtatiszta husky kan : D Mellette pedig az új jövevény, névnapi ajándékom (előre), kicsi lány kutyus, Kira : )) Ha pedig nagyok lesznek, azon kívül, hogy beáll a csajszikám a másik mellé munkakutyusnak (mert Maszat naponta edzésben van, és húzza a kutyakocsit, meg régen a kutyaszánt, meg a biciklit, hámmal meg minden), még lehet, hogy almot is vállalunk, és akkor csak pár hétig, de tele lesz a ház kiskutyákkal :'D
Érdekes..
"Mi van akkor, ha soha nem jön el a herceg fehér lovon? Akkor Hófehérke örökké ott fog feküdni az üvegkoporsóban? Vagy végül fölébred, kiköpi az almát, elmegy az orvoshoz, meggyógyíttatja magát, aztán szül egy gyereket a helyi spermabank segítségével? Akaratom ellenére mindig az jut eszembe, hogy minden magabiztos, ambíciózus szingli nő bensőjében egy törékeny, finom hercegnőcske bújik meg, akit meg kell menteni."
|