Összességében elmondhatom, hogy talán nem feltétlenül a legkedvesebb embereket (bár azért kivételek is akadnak ez alól bőven) vonzom magamhoz, de legalábbis minden esetben érdekeseket. Valahogy az átlagos, semmilyen személyek, akiktől amúgy is futhatnékom támad, szerencsésen elkerülnek. Persze ez lehet jó is, meg rossz is. Például mikor valakiben azt szereted, hogy egy lelkibeteg állat, az fájni fog, de ha valakiben meg a kisállat alteregója fog meg, az valószínűleg szórakoztat majd. Így változatosan meg az egész csak még érdekesebb.

Vége van a vizsgaidőszaknak, és azt hiszem elégedett vagyok - nagyjából. Azért szeretném ezt még majd fokozni a következőben, de ha más nem, rengeteg tanulság már most megszületett az elmúlt félévemet nézve. Az egyetemen tényleg tanul az ember, de úgy az életről is, ez meg megint tetszik.

Szóval most, hogy már látom milyen is, valószínűleg újra beleesek abba a szörnyű csapdába, amikor elcsábít a tudat, hogy szorgalmiban körülbelül tényleg azt csinálsz amit akarsz, és te osztod be az idődet. Természetesen rosszul. Szóval megint aludni fogok, inni és nevetni. Meg gyűjtöm majd a vicces tapasztalatokat a fiúügyeimről. Annyira vicces, hogy néha sírok is. Ez speciel nem mindig jó. Csak utólag derülök jót egynéhány eseten, de akkor meg aztán úgy tényleg - és egyébként is az a legjobb a barátnős részeg összejövetelekben mikor versenyzünk ki futott össze hülyébbnél-hülyébb emberekkel (és ezt már nem csak a fiúkra értem hanem úgy szomorú általánosságban).

Ja, és nekem vannak a legjobb részeg haverjaim, akik kedves kis üzenetekkel látnak el engem hajnalonként, szívecske.