Opps izé, elnézést, hehehhehe, jó oké, tényleg régen voltam .-.

/Közérdekű közlemény: holnap mindenkinek
válaszolok a chatbe! Elnézést a várakoztatásért../

A helyzet sajnos szinte változatlan, kb ez az oka is a kihagyásnak.. Ami pedig a változatlant illeti: szilveszter óta egyszerűen nem találom sem a helyem, sem önmagam.. Szégyenkezve élek, szégyenlem a hülyeségeim, a kinézetem, de főleg azt, hogy az a boldog és pozitív ember, akire mindig olyan büszke voltam, és akinek én feleltem meg még decemberig, az mostanában teljesen elveszett.. Eltűnt.. Hisztis vagyok, depis, rinyálós, unalmas, hülye, és semmi sem akar összejönni. Szinte megváltásként várom a tavaszt, de az meg egyre csak késik.. Az a kedvenc évszakom, és nagyon hiszek benne, hogy ha ideér, akkor végre majd le tudom zárni ezt a szart, ezt a cseszett két hónapot, és le tudom majd húzni a wc-n is az egészet. Csak addig vegetáljak el valahogy..
Egyébként pedig, azt hiszem beteszek nektek pár képet, hogy lássátok miből állnak  napjaim (: Értelmeset megszülni, most, és amúgy sem tudnék, szóval, jelenleg nem fogok erőlködni :D Bocsesz. De ígérem, és tényleg, szent esküt teszek, hogy mostantól ismét rendesen jelentkezem majd! Fusson ki merre lát!

Jajj, amúgy tegnap voltam Pesten a Nemzeti Színházban, Az ember tragédiája előadáson :D Oh Nemzeti, én benned sosem csalódom<3 Amúgy is imádom, mert a jó előadásokon és színészeken kívül, még egy rettentő fontos, az életem nagy részét kitevő tényező (vagyis, tényezők khm*) meglelhető ott: annyi cuki pasi, hogy a szemeim tegnap kis híján belehaltak a folytonos sokkoló látványba! Hogy a pulzusomat meg se említsem..