Na most, ami boldoggá tesz, az az, hogy már nem sírok miatta. Ez annyira apróság nekem mégis annyira jól esik. Egyetlen egy hülye könnyem sem pazarlom el rá többet, soha-soha-soha, és már nem is érdekel. Olyan az egész, mintha kóma után hirtelen felébredve, most ismét az életben lennék, mintha sütne a nap mindenfele, vagy este a csillagokra merednék, és soha, soha nem bántana semmi, és nem érdekel, hogy csak a helyzet után tűnik-e minden átlagos dolog szebbnek, vagy tényleg így van, élvezem és kész. Hálát adok a tinilétnek, egyszer fent, egyszer lent. Amúgy is hiszek a karmában, most voltam fent is, lent is, talán kicsit rendeződik minden, és akkor újra szárnyalhatok. És szárnyalni is fogok. Ismételten felszabadultnak érzem magam, és majd lesz ahogy lesz. Valahogy mindig lesz. Ezzel anno egyetértettünk. Salalalala. Most már csak azt kéne megoldanom, hogy vegyek max 12 ezer forintból korcsolyát, égősort, farmert és felsőt is .-. Az élet nehéz!!! Imádom mikor ezek a legnagyobb problémáim, és úgy tényleg! Tudjátok, ennél nagyobb bajaim ne legyenek hahaha C:

Szeretlek élet, és visszatértem :D Élvezzük ki! A dalt meg csak imádom, hallgassátok ti is~ Most pedig megpróbálom megerőszakolni az agyam a biosszal.