Ez a nap egy fokkal abszolút jobb volt mint a tegnapi. Bár az a nagy büdös helyzet, hogy 5. órában írtuk a matek tz-t és momentán egészen addig azon kattogtam, de közben meg le se szartam. Szóval idegeskedtem, de tanulni véletlenül sem ültem le. Fuck logic. Itthon sem néztem át, suliban is mintadiákként csak gyors lepingáltam óra előtti utolsó 5 percben a padra a függvények jellemzését (amit kívülről tudok úgy 3 éve, de biztosra menni nem árt, mert ahogy koncentrálok úgyis elfelejtek mindent) meg mentem, ami menthető alapon minden utolsó gondolatom összeszedtem és átolvastam a gyakorlóórát amin egy-egy példafeladatot csináltunk a típusokból. Vagy típusokat a példákból? Hála az égnek, függvény nem volt végül (ami azért para, mert nem vagyok képes normálisan átalakítani a csodálatos algebrai ismereteimmel és akkor aztán 0 pont az egész), de mivel én nagyon ambiciózus módon a szöveges feladatokat meg sem próbáltam megérteni, így a felmérőben az utolsó két feladatom sikeresen egyből 0 pontról indul. Ügyes! Ellenben az első feladat (ami asszem 6 egyenletből állt) kis szerencsével nem is sikerült rosszul (bár az elsőt elbasztam valahol.. pedig megint átnéztem, újraszámoltam, és mégis, imádom, hogy még így sem veszem észre, hogy mégis hol a picsában csúszok). Szóval ez egy izgalmas felmérő volt, remélhetőleg lesz egy hármas, ajj, annyira örülnék (és ilyenkor érzem magam szánalmasnak.. simán négyesnek kéne lennem, csak éppen egy hülye vagyok).
Szóval olyan szinten nyugodt most a lelkem, hogy túléltem már ennyi felmérőt (angol tz; biosz tz; matek tz; fizika röpdoga - az nehéz!; német fordítós izéé; és majd még pénteken másik angol tz és töri tz, aztán cső felmérők, helló hétvége :333).
Főleg azért is örül a lelkem, mert valahogy ez az első nap, hogy nem egy roncs a lelkem ami azt jelenti, hogy tőlem rettentő szokatlan módon tegnap és tegnapelőtt is délutáni alvást kezdeményeztem nagyanyámék kanapéjával (rámozdultam!) meg a saját pihi-puhi ülőizémmel yaay.
Ez a bejegyzés meg kezd egyre nagyobb hülyeség lenni : DDD Nézzétek el nekem kérlek, majd megpróbálkozom máskor valami normálisabbal is, de ahh. Annyira boldoggá tesz, hogy felszabadultnak érzem magam végre. Annyiraaaa.