Mielőtt bármibe belekezdenék, chatben hamarosan válaszolok mindenkinek és rendezem a cseréket : ))

Oké, olyan piszok régen írtam, hogy az büntetendő.
És annyi minden történt, amit már nem fogok elmesélni, mert nem aktuális. Igen, ez elég jellemző az olyan hanyag blogosokra mint én, történik végre valami izgi, erre nem, hogy írna, hanem megvárja amíg már semmi értelme nem lesz lejegyezni, aztán meg ágyő, egy csomó minden elveszett. De ez olyan paradoxon dolog: azért nyávogunk, hogy nincs téma, és ha van, csak azért se legyen. Szerintem tök elvárható egy valamire való hisztis blogostól, de ha más nem, rám teljesen jellemző tud lenni, annyi megkötéssel, hogy nagyon nem szokott érdekelni ha nincs miről írnom (mint például most) mert majd max ideszülök nektek valami hülyeséget :3 Aztán egyszer mindenki megunja, hogy várja a csodát, és itt hagytok. De nem baj, mert ha valaki mégis marad, legalább nem egyedül leszek szellemileg leépült, hála a posztjaim jótékony hatásának : D
Ez most nagyon optimista volt! Szeretlek titeket <3
Amúgy úgy terveztem, hogy szünetben elleplek titeket frissekkel : DD Majd írok mindenről, és de jó lesz. Aztán láttam egy amv-t és a világ összeomlott körülöttem. Nyáladzó fejjel vetettem be magam az ágyamba, és nyomtam be az egyik régi kedvenc animémet, amit anno csak félig láttam, és most újranéztem teljesen, mindenestül. Mondhatni 3-4 napig csak azt néztem, ennyi idő alatt lenyomtam 94 részt, plusz special, plusz OVA. Amúgy megérte - de ha nem érte volna sincs mit tenni, mert szinte fizikai fájdalmat okozott ha nem nézhettem, és fanatikusan nem bírtam elszakadni tőle. De most, hogy túl vagyok rajta új embernek érzem magam :'D Természetesen nem változtam ettől semmit, de tényleg megérte. A Rurouni Kenshin-t mindenkinek csak ajánlani tudom, messze az egyik legjobb történet a világon<3

Húsvétról nem mesélnék, nálunk szinte jelentősége sincs, szóval felesleges, mert ez egy olyan téma, amiről semmit nem lehet írni, és nem is fogok. Ellentétben minden mással, amiről semmit nem lehet írni, de én mégis oldalakat jegyzek tele velük. Ezaz!
Most pedig lelépek, hogy utolsó szabad szünetes napomat (ami nem animézéssel ment el) kicsit kiélvezzem sorozatokkal :'D Aztán meg tanuljak, mert unokatesóm a képembe akarja nyomni az irodalom könyvet. Na szép! És a testvéri szeretet?? Az hol marad! Mondjuk, ha bátyám itt lenne mellettem most felkiáltana, hogy anyád! És emlékeztetne arra, mikor egyszer leterítettük és zoknit tömtünk a szájába, hogy ne tudjon segítségért kiáltani. Régi szép idők<3