Szünet utáni első nap. Gyönyörű kérem! Képzelem mindenkinél hogyan eshetett meg. A legtöbb ember, és a normálisabbak valószínűleg épp csak kitápászkodtak az ágyból, aztán bevonszoltál magukat a suliba, és hát na. Próbáltak a nap további részében ébren maradni a hajnali órákban, mint például a reggel (párdon hajnali) 10-11-12. Aztán egy kis szerencsével délután már szabadultak.
De most mit tagadjam, hogy én nem ezekhez tartozom? Mert hülye vagyok. Ennyi, kész, nincs több magyarázat. Az eleje még csak-csak.. Feltápászkodtam, mentem, élni próbáltam, de aztán szokás szerint bepörögtem. Majd kissé szokatlanul folytatva a napomat, le is lassultam. De nem a semmi miatt, hanem az irdatlan rossz hangulat tette ezt velem. Mert én kétféle eshetőséget vagyok képes teremteni: mikor elhiszem a tükörképemnek, hogy na, egész normálisan nézel ki (és akkor boldog vagyok egész nap, mert jó a közérzetem~), és mikor nem hiszem el, mert sajna a hülye is látja, hogy a kurva frufrum nem volt képes normálisan állni, és hát na. Über randának tűntem a szememben, undorodtam magamtól egész nap, ergo a jó kedvem is elhúzott a picsába. Hát ez van. Majd túlteszem rajta magam. Vagy nem.
Amúgy most így rohadtul nem fogok szerintem leállni és a suliról mesélni :'D Nem történt semmi extra, pár doga ki, pár be, holnap is írunk egyet-kettőt, aztán csőő. Addig meg szerintem csak megpróbálom simán túlélni ezt a hetet - ami valljuk be.. Nem lesz könnyű .____. De igyekszem. Most viszont elmegyek és addig szárítgatom a cseszett frufrumat amíg nem hajlandó normálisan állni, mert ha holnap is ilyen fejjel kell iskolába mennem, akkor Isten a tanú, hogy kopaszra nyírom magamat, aztán hallgathatom majd, hogy nézd má' ennek Britney a példaképe. Ehhez pedig ismételten semmi kedvem..

U.i.: vásárolgatni jó dolog, legalább ezek feldobták a hangulatomat, ha már ma, még abban a ruhában sem tudtam suliba menni amit kigondoltam - ami még eggyel rátett a rossz hangulatomra. Madárka mánia~