Hát, kezdjük az elején.

A töridolgozat alatt (édes 120 percen át írandó emelt töris feladatok és két különböző hosszúságú esszé az egész kilencedikes könyvből ahww) az osztályfőnök és töritanár és legjobb fej emberke a világon lepillantott a pad alá, meglátta az én cuncimókus kis - apámékra szívbajt hozok vele, hát még nagyanyámékra - bakancsom, majd lazán közölte, hogy "valószínűleg ha egy légy belefejel, meg is döglik azonnal". Nekem ez meg olyan vicces, pedig nem az, de sebaj, nekem az.

Amúgy sajnos, vagy nem sajnos, ez van alapon, ezt az egész történelemdolgozatot elcsesztem. De nagyon. Szó se róla - hogy fizikatanárom nyelvezetét használjam.

Ma meg arra értem haza, hogy belépvén az alsó szinten a garázsba (nekem csak oda van kulcsom haaaha) a plafonból zúg le a házi Niagaránk. Hajmosás és gyors tusolás helyett felszaladtam és egy elég brutális árvíz fogadott, ami a szüleim fürdőjében levő apukám csapjáig vezetett és már majdneeem térdig ééért (kis drámai túlzással - amúgy tényleg elég rendesen kiöntött). Az említett szerkezet megadta magát valamikor a délelőtt folyamán és elárasztott két fürdőt, egy folyosót valamint az ősök teljes hálószobáját, ahol a parketta is tropára ment, de enyhén bekúszott a nappaliba és bátyám szobácskájába is. Valamint mivel a melegvíz okozta eme károkat, az egész ház átváltozott egy home-made vagy DIY szaunává. Gőzfürdő készítése otthonodból - pipa!
Biztosításunk meg nem volt vízkárra, merthogy erre a k*rva dombra árvíz úgyse jön fel, valamint panelban sem lakunk, így a felső szomszéd sem áztathat el, és az, hogy valami elromlik, az nem létezik. Nem számítottunk arra, hogy önmagunk áztatjuk el végül. Rafkós az élet.