Na már nagyon itt volt az ideje, hogy újra lejegyezzek valami kis baromságot napjaim menetéből, mivel szokás szerint hanyagolom az életjel adást haha. Ez az amiben talán még én is profi lehetek :D Bár nem, azért a profik még itt is jobbak. Sebaj, akkor legyünk sznobok.
Tegnap például tökéletes alkalmam lett volna kiönteni a lelkem, mert hát péntek, az ember ráér, kedve van salallalalala, na ja, de olyan szinten kettéállt már a fejem, hogy azt én nem kockáztattam be egy posztba. Miután 5. órán az irodalom tanár elkezdett halandzsázni, átragadt rám is, és a nap további részében kevertem a szezont a fazonnal. Volt olyan "figyelj" szavam, hogy "fidzsiii-fisii-figyaall", meg egyéb nyalánkságok, a végén pedig már annak is örültem, hogy tudom én ki vagyok! Egyébként egy fárasztó hetet éltem túl, ami nem tartogatott semmi hűű de extrát, szóval említésre sem méltó, de azért ennek is ellenmegyek. Például írtunk egy matek dogát, és mint mindig (vagyis tavaly is), így év végén sikerült összekaparnom egy ötöst haha - úgy, hogy egy pontot sem vesztettem~ Na ez az ami amúgy szerintem még általánosban sem történt meg velem, de  lényeg, hogy elméletileg végre valahára egy igazi kerek szép kis hármasra állok. Remélhetőleg lesz ez még sokkaaaal jobb is, mert igaziból ez így f*s, de nincs mit tenni, aki hülye matekból, az nem fog négyest kapni. Mindegy, célom, év végére javítani az átlagom, és ez a projekt egész jól halad eddig (pár apróságtól eltekintve).
A lelki világom pedig egy valami. Komolyan, egy valami, én sem értem, azt sem, hogy mi van, vagy miért, vagy mire kéne visszavezetnem, amiről még esetleg sejtésem lehet is, de ha tényleg az az ok, akkor rohadt szánalmas ez az egész. Szóval már nem igazán követem magam :D Ebbe inkább bele se mennék, a lényeg, hogy imádok spontán egyik végletből a másikba esni, és ennyire depis még életemben nem voltam soha, de ebből kiindulva talán később majd életemben nem is leszek soha~ Nagyon tudnám értékelni! Meg, a környezetem is, ahogy nézem.
Szóval itt most véget is vetek ennek a szenvedő izénak és elbúcsúzom tőletek a következő "találkozásig", addig meg húzzuk ki mindannyian, hiszen mindjááárt nyár, és nekem jövőhéten osztálykirándulás, és fú, eléggé várom, meg egyébként is, csak egyenesbe jön már tényleg minden, és akkor talán még örülök is valaminek, és f*ck yeah.

Nem idetartozó utóirat:
Hát, nekem semmi bajom Angelina Jolie-val, de ami jelenleg megy, az röhejes :D Hú, hát micsoda egy szegény ő, hogy le kellett amputálni a melleit.. Amik helyett van szép kis implantátuma(?), szóval igaziból lóf*sz nem látszik az egészből, ergo nem fogom heteken át sajnálni, mert gazdag és állítólag nagyon kis nőietlen így, hogy tök ugyanúgy néz ki mint eddig. Szegényke. Ellenben olvastam egy cikket egy nőről anno, akivel ugyanez történt, csak nem volt több milliója arra, hogy az egészet elrendezze úgy, hogy annak ne lennének látható következményei.. Az a nő tényleg mellek nélkül él, és nincs körülötte semmi felhajtás. Nem úgy mint szegény sztár körül, akinek pont úgy van cicije. Nem azt mondom, szörnyű ez a betegség, senkinek nem kívánom, és természetesen sajnálom én a színésznőt is.. De a felhajtás az felesleges, van aki ezerszer rosszabbul járt, és ezerszer többet veszített, mégsem lett világszenzáció.. Valahogy mégis, sokkal többre tartom ezen a téren. Napi Dóri megmondja, vége.