Amit tudni kell rólunk: ahogy valami fontosabb programot tervezünk, jön a kedves felhőnép meg minden egyéb és lecsap :D Oké, ezt hülyébben nem is mondhattam volna, de minket két átok is övez itt a Dunántúl egy piciny városában. 1.: ha valamilyen szünet van, az idő egy fos (ez alól még ritkán kapunk is kivételt, de azért elég jellemző az is, hogy otthonülésre kényszerít haha). 2.: ha lenne mit csinálni aznap, ami fontos is meg minden, biztos, várjatok ismétlem! Biztos, hogy valami addig még nem látott vihar közelít. Lásd a téli bulit, amikor lecsapott az évszázad (oké, az talán neeem) hóvihara. Vagy most, mikor is rájöttem drága barátnőmnek hála, hogy elméletileg igazi égzengés várható, csak én naivan nem mindig járok az előrejelzések után (ez is baromság, most az egyszer nem néztem meg, pedig unalmamban folyton az időképet lesem a telefonomon, és már a baráti körben is előléptetettek aktuális meterológusnak, mivel kedvenc dolgom, nap mint nap elmondani hány fok van éppen, hány fok lesz napközben, hogy kell ezt árnyékban és egyéb körülmények között értékelni, milyen ruhát illik felvenni rá, és, hogy milyen programokat is lehet ilyenkor tervezni~). Szóval ja, nem vagyok megszállott, picit sem! Szóval a lényeg lényege (lényegében lényegtelen... a fenébe a COD-al, imádom :D), hogy ma kéne egy kis háttérszurkolás, hogy pizzázhassunk nyugiban. Ennek pedig legfőbb okaaa véletlenül sem az, hogy esetleg ott lesz valakii, akibe tökre beleestem, aztán tökre pofára, aztán sírtam egy egész estét, aztán most már csak félig érdekel, de az a fél elég, hogy várjam, hogy mi lesz.. Szóval ez nem érdekel, mert az igazi, mindent elsöprő ok: imáááádom a pizzát *-* Pizzaparty!! Igen, ebben is megszállott vagyok. Meg ahogy mindig mondom mindenkinek.. Egy jobb dolog van a pasiknál. A pizza!! (és ez a legszomorúbb szinglys megnyilvánulásaim egyike).
Tehát az életem újabb őrjítően drámai fordulóponthoz ért, és a legrosszabbat még nem is mondtam!! Végre sikerült eldöntenem milyen legyen a körömszínem (amit amúgy tuti elrontottam.. most komolyan, de már mindegy.. rikító neon sárga??), de újabb akadályok gördültek elém. Természetesen, ahogy az rögeszmém, már három nappal előre tudtam, hogy mit veszek fel, ami a kedvenc fekete aszimmetrikus szoknyám személyét jelentette, és meg is küzdöttem érte. Nap mint nap szóltam anyának, hogy legyen szíves vasalja ki, mert én csak szétégetem. Végül úgy alakult a helyzet, hogy ma hajnalban felkeltem, kivánszorogtam és 100x is figyelmeztettem, aztán visszaestem az ágyba, és így végre összejött a  dolog. Ellenben az időjárás bekavart, és előállt az a reménytelen szituáció, hogy nem tudom mit vegyek fel............... Remélem fogjátok már a fejeteket, hahha. Nekem komolyan ezek a legkétségbeesettebb pillanatai az egész idióta életemnek :D
Egy újabb értelmes bejegyzés tőlem. Nem is értem mit olvastok ezeken. Már nekem fáj... Á, mégse, én köszönöm jól megvagyok.